2015. április 16., csütörtök

8.rész

Haliii:) Itt vagyok a következő résszel,amiben elég sok dolog fog történni, úgyhogy olvassátok!:)

Dorii x

Szeptember 30.

A mai nap eseménydús volt, kezdjük az elején.
Reggel felkeltem és lementem a konyhába ahol láttam, hogy már mindenki fent volt.
-Jó reggelt!-köszöntöttem mindenkit.
-Szia kicsim.-köszönt apu vissza.-Pakolj be, öltözz fel és indulunk 1 óra múlva.
-Oké.-válaszoltam.
Gyorsan ettem egy kis gabonapelyhet és felmentem a szobámba, bepakoltam a ruháimat 3(!!!) nagy bőröndbe és úgy általában minden más dolgomat ami kell nekem, aztán lementem és mindenkitől elbúcsúztam, majd beültünk az autóba és elindultunk Budapest felé. Az út szótlanul telt, én nem akartam megszólalni, mert izgultam a beköltözés miatt, hogy egyedül leszek stb., de apa nem tudom miért nem szólalt meg. Na mindegy.
Pár óra alatt oda is értünk. Budapest gyönyörű (mintha nem is jártam volna már ott), a lakóhelyem egy nyugis környéken van, szép is a ház.
Kiszálltunk az autóból és apa bevezetett a házba.
-Aztaa!-mondtam mikor apa benyitott.
Tovább mentem, hogy körülnézzek még, mert csak a nappalit és a konyhát láttam. Mindenhol valamilyen (Paris, London, csíkos stb.) tapéta volt és vajszínű vagy fehér bútorok voltak a lakásomban, kivéve a szobámban. Ott minden lila volt.*-*
-Nagyon tetszik.-mentem vissza apuhoz és mondtam neki.
-Örülök. Na de, gyere, mert be is kellene pakolni a te cuccaidat is.-mondta majd lementünk a kocsihoz.
Elkezdtünk pakolni, én megfogtam a legkisebb dobozt és felvittem, mikor letettem a szobámba, vissza lementem egy másikért.
Megfogtam és elindultam, de nem figyeltem előre és nekimentem valakinek. Felnéztem és egy sokkal magasabb fiút láttam magam előtt.
-Szia.-köszönt.-Ne haragudj véletlen volt, de segítek visszatenni a dobozba a cuccadat.-mondta.
-Szia. Az én hibám volt, te ne haragudj és köszönöm.-válaszoltam, majd elkezdtünk vissza pakolni a dobozba.
-Megyek is és még egyszer bocsi.-köszönt el.
-Szia.-köszöntem el én is és felvittem a(z) (egyben utolsó) dobozt.

-Kicsim én megyek, mert még van sok dolgom...Vigyázz magadra. Szia.-köszönt el, majd beült az autóba és elhajtott.
Én bementem a házba, leültem a kanapéra, elővettem a telefonom és felnéztem Facebookra. Megnéztem a csoportokat amikben benne vagyok, hogy ki mit írt, hát nem volt semmi érdekes. Amikor meg akartam volna nyomni a lezár gombot(?), megláttam a közös képünket Liával, aztán eszembe jutott, hogy nem írtam neki, hogy megérkeztem. Úgyhogy visszamentem a Facebookra és ráírtam. Mindent elmeséltem neki, aztán kiléptem, mivel már 1 óra volt és gondoltam ki kéne pakolni a dobozokból. Kezdtem a legelején és az utolsó doboz az volt amit én hoztam be másodjára. A tetején egy kis cetlit találtam. Ez állt rajta:
"Facebook: Patocska Olivér
Jelölj be!:)
A dobozos fiú:D(remélem érted)"
Nagyon meglepődtem.Mikor írhatta? Mikor tehette bele? Nemtudom...
Mindegy, majd bejelölöm. Nagyon éhes voltam ezért csináltam magamnak gabonapelyhet. Nem volt más kaja. Úgyhogy holnap azt is be kell szereznem.

Szeptember 31.

A mai nap nem történt semmi érdekes. Bepakoltam az összes könyvet a táskámba. Elmentem venni valami normális ennivalót. Szóval ilyenek...Amúgy hamar lefeküdtem, mert holnap suli.:)

2015. április 11., szombat

7.rész

Sziasztok!:) Mivel már nincs szünet ezért nem tudom minden nap hozni a részeket ezért csak vasárnap vagy szombaton lesz. 

Augusztus 29.

Az a pár nap amikor nem írtam naplót unalmasan telt. Beszereztük a kimaradt sulis tanszereket, Petivel, mivel anya és apa (természetesen) nem ért rá. A boltokban hülyéskedtünk, szóval örültem, hogy végül is ő jött velem. Amúgy megnéztük az American Horror Story-t és a sulis cuccok vásárlása közben megláttam egy boltot ahol volt American Horror Story feliratos póló és hát...kellett mindkettőnknek. AHS rajongóóók!:)
Délután már untam mindent, úgyhogy úgy döntöttem kimegyek a közeli parkba Szóval 3 órakkor elindultam, ott leültem egy padra és körülnéztem.
Előttem volt egy pad, mellette egy kuka, mellette még egy pad, amin ült egy lány. Olyan 15-16 éves körül lehetett, úgyhogy odamentem és leültem mellé. Nem gondolkoztam, csak bemutatkoztam neki.
-Szia.Kiss Izabella vagyok.Ismerkedünk?-köszöntöttem, majd félősen megkérdeztem.
-Hali.Varga Barbi, persze!-mosolygott.
Szóval az ismerkedésből, nevetgélés, beszélgetés lett és mikor köszöntünk el egymástól, akkor telefonszámot cseréltünk. És, megígérte, hogy bejelöl Facebook-on. Várom.
Elindultam hazafelé, közben pedig telefonoztam. Felnéztem Facebookra, SnapChatre...Instagramra feltöltöttem egy képet és azt vettem észre, hogy az utcánkban vagyok úgyhogy eltettem a telefont és gyorsabban mentem, így hamar hazaértem. Leöltöztem és odamentem anyuhoz a konyhába.
-Szia anyu.-köszöntöttem.-Mi lesz a vacsi?
-Hús krumplival(?)-estére?Hát oké...
Felmentem a szobámba és bekapcsoltam a laptopom. Bejelöltem Barbit és abban a másodpercben vissza is igazolt. Úgyhogy fent van!!! Egyből ráírtam és vacsoráig vele beszélgettem. A beceneve Bajbii az enyém pedig Izi..:D Hát jó..
Vacsi után lefeküdtem, mert holnap költözök fel Budapestre, úgyhogy nagy nap áll előttem...

2015. április 7., kedd

6.rész

Sziasztok. Itt lennék a következő résszel.:) Remélem tetszik. 

Augusztus 26.

Ma reggel nem jó kedvvel keltem, mert bennem volt a tudat, hogy ma (délután) megyünk haza. És aztán suli. Amivel mindennapos tanulás. NO INTERNET. Szóval ja...
Az ofő mondta, hogy ne menjünk reggel tornára, mert inkább aludjunk. "Hosszú" út áll előttünk. Így reggel 9 óráig aludtunk, aztán lementünk reggelizni(én hót fáradtan, mert este éjfél körül aludtam el), amit lent fogyasztottunk el. A fiúk megint csatlakoztak egy másik csoporthoz, úgyhogy mi a lányokkal leültünk egy külön asztalhoz. Miközben elfogyasztottuk a reggelinket mindenféléről beszélgettünk. Suli, milyen volt itt stb.
Mikor mindenki megette a kajáját visszamentünk a házunkba. Ott bepakoltunk a bőrőndbe és én leültem telózni. Felnéztem Facebookra(már kb. 1000 éve nem voltam fent), felraktam az itt készült képeket, felnéztem Instára és feltettem egy montázst az összes (itt készített) képemről.
-Lányok! Gyertek indulunk!-nyitott be az ofő, mire mindenki felöltözött és megfogta a bőrőndjét és kimentünk. Én mentem ki utoljára(mert nálam volt a kulcs)és én még visszanéztem a házunkra. Úgy hagytuk ott ahogy megláttuk először. Jó kis lakhely volt. Van róla képem is.:)
Szóval elindultunk az állomás felé. Nem volt messze(mit már az érkezésnél is említettem), úgyhogy viszonylag hamar odaértünk. Kb. ugyan úgy ültünk mint ide felé. A lányok együtt a fiúk együtt. De nem úgy telt az út, mindenki beszélt, röhögött egymással. Úgyhogy összebarátkoztunk. Szerintem.:) Most szinte egy pillanat alatt hazaértünk de a vonaton rácsörögtem apura, hogy jöjjön értem, ő nem ért rá. Ezért felhívtam Petit, ő pedig jött. Mármint azt mondta indul. Leszálltunk és egyből megláttam Petit aki (amikor meglátott) integetett. Elköszöntem a lányoktól és felé indultam.
-Szia.-köszöntem és nyomtam egy puszit az arcára.
-Szia.-köszönt vissza.-Mehetünk?
-Aha.-válaszoltam.-Ezt vinnéd?-néztem a bőröndömre. Megfogta és elindultunk az autó felé. Beültünk és elindultunk, útközben kicsit beszélgettünk és elrepült az idő. Én csak azt vettem észre, hogy már a házunk előtt vagyunk. Kiszálltunk az autóból és bementünk a házba. Ketten voltunk otthol. Sokszor van ez így. Anyának és apának mindig valami fontos dolga van ezért a munkahelyükön vannak, és mi Petivel meg itthol.
-Gyere fel a szobámba és mesélj el mindent.-zökkentett ki a gondolataimból Peti az ajánlatával,amire rábiccentettem. Elindultunk a szobája felé és bent leültünk a két babzsák fotelébe.
-Kezdheted.-mosolygott Peti.
-Szóval...-ás mindent elmeséltem neki, hogy első nap nem aludtunk semmit, mert kiszöktünk, hogy volt a szálláshoz egy kis Balaton rész, hogy voltunk Siófokon, Balatonfüreden és Tihanyban. Az utolsóra senki nem akart menni, de jó volt, a lányokat, a fiúkat. Szóval mindent.
-Értem.-mondta, mikor befejeztem.
-És itthol mi volt?-kérdeztem.
-Unalom.-válaszolta, amin nevettünk. Egy kicsit beszélgettünk még és utána én átmentem a szobámba és bekapcsoltam a gépemet és felnéztem Facebookra. A legjobb barátnőm fent volt és ráírtam, majd neki is elmeséltem mindent. Amikor befejeztem az írást akkor vettem észre, hogy van 10 jelölésem. Rámentem a kis ikonra, és megnéztem kik azok akik bejelöltek. Az osztálytársaim voltak azok.:) Mindenkit visszajelöltem.

2015. április 4., szombat

5.rész

Sziasztok. Tegnap nem hoztam részt, mert nem volt időm. De most már hozom a részeket, csak Húsvét Hétfőn nem lesz. (Bocsi ha nem érthető.)
Dori xx 

Augusztus 25.

Tegnap nem volt időm írni, mivel este értünk haza Siófokról és nagyon fáradt voltam. De azért kicsit beszámolok róla(meg a tegnapi délelőttről):
Fel tudtunk kelni a reggeli tornára(tapstapstaps). 1(!!!) órás volt! A lányokkal alig vártuk már, hogy vége legyen. Mikor megszólalt a r.t.(reggeli torna)-t tartó férfi, hogy vége, elindultunk a csajokkal a lakóhelyünk felé. Átöltöztünk, hogy ne sportruhában menjünk le enni, majd lesétáltunk a fiúkkal együtt az étkező részlegre. Mivel vajas kenyér meg alma volt ezért kivettük de visszamentünk a házunkba, és ott fogyasztottuk el a reggelinket, kb. a felét megettem a vajas kenyérnek amikor megszólalt a telefonom.
-Hálló.-köszöntem bele a telefonba mihelyt lenyeltem a kenyeret.
-Szia Bella!-köszönt bele Peti.-Mizu?
-Hát épp reggelizünk.-válaszoltam.
-Jó étvágyat. Program?-kérdezte.
-Hát megyünk ma Siófokra ebéd után de délelőtt szerintem átmegyünk a fiúkhoz.
-Oksi. Csak ennyit akartam, meg nem is zavarlak, egyél. Majd este hívj.-mondta Peti.-Szia.
-Szia.-köszöntem el én is, majd letettem.
Megettem a kenyeremet és az almámat, majd átmentünk a fiúkhoz(mint ahogy mondtam Petinek). Felelsz vagy Mersz-t játszottunk.
-Nem láttá...-nyitott be az ofő.-Ja itt vagytok. Gyertek megyünk ebédelni.-majd felpattantunk és elindultunk az ebédlőbe. Ott a fiúkkal ültünk, mert találtunk olyan nagy asztalt ahol elfértünk. Mikor megettünk mindent visszamentünk a házba és azt mondta az ofő, hogy készüljünk, mert indulunk Siófokra.
Ott körbejártuk a várost voltunk plázába MEGINT. De nem történt ott semmi különös, csak úgy 4 óra körül lementünk a Balaton partra és be is mentünk.

És akkor ma ugyanúgy voltunk tornán de nem 1 órás volt hanem 1 és fél. Jó én azt hittem leszakad a mellkasom. Nagyon fájt. Úgyhogy megint vártam, hogy vége legyen a r.t.-nak.
Délelőtt elmentünk Tihanyba( :( ). Aminek mi sem és a fiúk sem örültek. De túléltük és utána készültünk a bátorságpróbára(mivel 4-ig voltunk Tihanyba a bátorságpróba pedig 6-kor kezdődött). Nagyon jó volt a mi osztályunk a 2. helyezést ért el, csak a Miskolciakat nem tudtuk leelőzni. Nem baj szerintünk ez is szép eredmény.

2015. április 2., csütörtök

4.rész

Hali. Itt vagyok a következő résszel, remélem ez is elnyeri tetszéseteket.Amúgy csak szünetben fogom minden nap hozni az új részeket, szóval suliidőben heti 1×.

Augusztus 23.

Reggel lekéstük a tornát, mivel este fent voltunk és nem tudtunk felkelni. Hát ez van...Egyszer kihagytuk, nagy dolog. Szóval 9 órakor keltünk és elkezdett csörögni a telefonom. A kijelzőn Peti neve villogott. Felvettem.
-Szia.-köszöntöttem.
-Szia.-mondta.-Minden rendben?-és elmeséltem neki mindent ami eddig történt velem/velünk, hogy milyen a hely, hogy milyen osztálytársaim vannak, hogy már van 4 barátnőm, hogy este kiszöktünk ezért lekéstünk a ma reggeli tornát. Nagyot röhögtünk az utóbbin és mondta Peti, hogy máskor ne, aztán elköszöntünk egymástól. Majd belegondoltam, hogy mennyire de mennyire fog hiányozni a (fél)testvérem a hülyeségeivel együtt. A gondolataimból Dori zökkentett ki.
-Bella?Itt vagy?-hajolt bele az arcomba.-Mennünk kell reggelizni.-mondta miután észrevette, hogy már figyelek.
-Ja, bocsi, csak gondolkoztam.-mondtam.-És mehetünk, igen.-majd válaszoltam. Elindultunk az ebédlőbe és mivel zsömle és egy kis innivaló volt felhoztuk a házba. (Hát igen sokat gyalogoltunk.:D) Ott pedig megettük a reggelinket. Majd kopogtattak. Az ofő volt az.
-Sziasztok! Gyertek ki, szeretnék mondani valamit.-mondta. Azt hittem, hogy az esti "szökésről" lesz szó, ezért összenéztünk Dorival. Kimentünk és megálltunk egy félkörben.
-Szóval gyerekek, most el szeretnék veletek menni valahová "szétnézni". Csak azt nem tudom, hogy hová menjünk. Balatonfüred, Siófok vagy Tihany?-kérdezte.
-BALATONFÜRED!-vágta rá mindenki szinte egyszerre. Igen, nem szeretnénk menni Tihanyba az Apátságba. Én sem. Úgyhogy szerintem az utolsó napra hagyjuk.
Szóval bementünk a lakóhelyünkre a lányokkal és átöltöztünk(erre adtak időt).
Én egy rózsaszín szoknyát vettem fel. Ehhez egy ujjatlan inget(ami kékes virágos*-*), egy balett cipőhöz hasonlító cipőt, egy fehér táskát és végül három karkötőt sem hagyhattam ki. A lányok is a szoknyát választották, ezért én is.
Elindultuk Balatonfüredre ahol sétáltunk az utcán, kis vonatoztunk(aki már járt ott az tudja milyen), ahol a fiúk mindenkinek integettek meg köszöngettek, hogy "csókolom", "helló", "sziasztok".Igen, elvoltak. Szóval tényleg csak szétnéztünk. Ja és ki ne felejtsem, hogy bementünk egy pláza szerűségbe, mert a fiúk annyira éhesek voltak(na persze) és bementünk a Mekibe. Ők teleették magukat mi a lányokkal nem rendeltünk sok mindent ezért hamar megettük és megkérdeztük az ofőt, hogy elmehetünk-e kinézni és olyan jó fej volt, hogy megengedte. Hát nem lesz ilyen szerintem már mikor megkezdődik a suli. Szóval elmentünk és az utunk egyből a Claire's-be vezetett, mert megláttuk, hogy 40% kedvezmény van a telefontokokra és nem hagyhattuk ezt ki.
Bella ezeket a tokokat vette magának.
Na. szóval nézzetek rá! Hogy hagyhattam volna ott? Szerintem nagyon cukik, ezét is vettem meg és nem is került sokba. de amúgy mindenki kb. ilyet vett. Mert mikor megvettem mindenkinek megmutattam és arra esett a választásuk. Szerintem el tudnám adni a legrondább telefontokot is a világon:D 
Mikor megvettük őket akkor visszamentünk a Mekibe ahol az ofő a fiúkkal együtt ott várt(ak) minket. 
-Ez nem ér tanárnő!Ők elmehetnek vásárolni mi meg itt voltunk.-mondta az egyik fiú osztálytársam.
-Ti itt ettetek, mert olyan éhesek voltatok. Na indulunk!-mondta az ofő és szerintem is igaza volt.
Visszamentünk a szállásra és ott elmentünk ebédelni. A délután nagyon unalmasan telt, megint kimentünk a Balaton partra, csak már a fiúk is ott voltak. Este pedig felhívtam Petit, mert megígértem neki és még anyuékkal is beszéltem.

2015. április 1., szerda

3.rész

Sziasztok. Itt vagyok a következő résszel. És arra gondoltam, hogy oldalt csinálhatnák egy videó félét a visszajelzésekről.:) De nem húzom tovább a szót a 3.rész(KÉRÉSRE):

Augusztus 22.

Az út szótlanul telt, mindenki telefonozott, magazint olvasott stb. 10 órára megérkeztünk, úgyhogy csordaként mentünk ki a vonatból. A szállásunk nem volt messze úgyhogy elmentünk gyalog 10 perc múlva már ott is voltunk.Szép hely, tele fákkal és bokrokkal, na meg virággal. De az volt a fura, hogy nem 1 nagy ház volt hanem sok kicsi...
-Megérkeztünk gyerekek...5,3 és 2 fős csoportokat várok, mert mindenkinek (csoportonként) egy házban kell lennie. Nekünk nagyon jó volt, mert Dorival, Hannával, Vi-vel és Sofival egy házban lehettünk.
Egyből odamentünk mind az 5-en az osztályfőnökhöz aki rámutatott a házunkra. Egyből odafutottunk, aztán vissza, mert nem adták oda a kulcsunkat.:D Szóval megint elkezdtünk odarohanni és kinyitottuk az ajtót.
A házunk nagyon szép volt, volt benne egy kis fürdőszoba 5 ágy és egy konyhaszerűség, amihez tartozott egy ebédlő is.
Lepakoltunk és kimentünk, vissza ahonnan érkeztünk. Csak az osztályfőnököt találtuk ott.
-Gyertek lányok megyünk egy kis gyülekezőre.-mondta Fruzsina ofő.
Elmentünk a gyülekezőhelyre a többiekkel együtt és amikor megérkeztünk leültünk a földre.Mellesleg a helyszínen fel volt állítva egy színpad, amin pedig egy mikrofon. 1-2 perc múlva fellépett egy középkorú férfi.
-Sziasztok gyerekek. Mindenkit szeretnék köszönteni a Fonyódi Gólyatáborban. El szeretném mondani a szabályokat.-és most jöttek a szabályok.
Csak 9 óráig lehet kint lenni az udvaron(!!!), ennél a kijelentésénél a fiúk elkezdtek kicsit röhögni. 1000%, hogy ki fognak szökni este vagy valami.:D
A szabályok után bárki mehetett bárhova. Mi a lányokkal elmentünk megkérdezni az ofőt, hogy ki lehet-e menni a Balaton partra(mivel a szállodához tartozik egy kis Balaton rész ami csak az itt üdülőké).
-Persze, mehettek lányok.-mosolygott ránk.
Bementünk a házunkba és átöltöztünk, majd lementünk a partra. Ennél a résznél a víz nagyon tiszta, ezért bementünk nagyon jó volt és annyira elment az idő, hogy már csak a fiúk hangját hallottuk, hogy ordítozzák:
-Ebéd van lányok!-mi pedig gyorsan kiszaladtunk a vízből és vissza a házba, ott pedig visszaöltöztünk.
Vagyis én átöltöztem, felvettem egy barna magassarkút, egy világos rózsaszín szoknyát, majd egy fehér atléta szerűséget arra pedig egy kötött feketés-kékes pulcsit.
Mikor mindenki kész lett lementünk az ebédlőbe és ettünk. Bár a fúk csak játszottak a kajával és csatlakoztak egy máshonnan érkező fiúk csoportjához. Mi pedig visszamentünk a házba, kb. 10 percig voltunk bent amikor a fiúk kopogtattak, hogy nem megyünk-e valamit játszani(?). Mentünk és ott voltunk takarodóig.Visszamentünk a házba és 10 órakor a fiúk keltettek, hogy menjünk szökjünk el, menjünk le a Balaton partra, ilyesmik. Hát miért ne? Azért vagyunk itt, hogy kiélvezzük. Ide is jöttünk.2 óráig voltunk kint, de nem bírtuk tovább álmosak voltunk:)

2.rész

Sziasztok. Hát itt is lennék a következő résszel.:)

Gólyatábor!
Este alig tudtam elaludni, mert nagyon izgultam a mai naptól. 10 óra körül felkászálódtam az ágyból és megnéztem, hogy minden bent van-e. Mikor megbizonyosodtam róla, hogy igen visszafeküdtem.

Reggel fél 4-kor keltem, mert 6-ra ott kellett lenni a vonatnál. Kimentem a fürdőszobába és tettem magamra(?) egy kis tust, majd kifésültem a hajam.
Visszamentem a szobámba és kiválasztottam az öltözékem. Nem akartam szoknyába meg pólóba vagy atlétába menni,(mivel tegnap este már kikészítettem magamnak ezeket)mivel nem volt annyira meleg. Nem tudom mit is gondolhattam akkor amikor elővettem azt a pár ruhadarabot...Mindegy...Szóval az öltözékem egy szürke pulcsi rá egy barna kardigán(féle) és egy zöld kabát. A nadrágom egy sima fekete színű volt, ezekhez pedig felvettem a fehér Converse cipőmet.
Lementem a konyhába a bőröndömmel meg a táskámmal(meg úgy általában mindennel) együtt. Anyát lent találtam aki éppen csinált nekem 3 db szendvicset az útra.
-Jó reggelt anya-köszöntem neki majd nyomtam egy puszit az arcára.
-Jó reggelt szívem.-köszönt vissza.
-Apa?
-Kint van, az autóval áll kifelé.
Megfogtam a bőröndöm meg mindenem és kiindultam, apa pont akkor tolatott ki a garázsból, majd kiszállt.
-Apa betennéd ezt nekem az autóba?-kérdeztem, majd apa bólintott, én pedig bementem vissza anyához, mert gondoltam segítek neki bepakolni az ennivalókat.
Mikor minden kész lett 4:13 volt. Sietnünk kellett, mert 1 óra az út odáig és 6-ra ott kellett lenni.
Gyorsan elköszöntem anyától és az eközben felkelő Petitől is.
5:58-ra oda is értünk az állomásra és az autóban elköszöntem apától majd kiszálltunk, ő azért, hogy kivegye a bőröndöm, én pedig azért, mert mentem megkeresni az osztályomat(és utána gólyatábor!). 
Nem volt nehéz őket megtalálni, egy nagy csoportban álltak és beszélgettek. Én is odamentem és egy halk "sziasztok"-kal köszöntöttem az osztálytársaimat. Mindenki felém nézett, úgyhogy kicsit lefordítottam a fejem, hogy ne legyen kellemetlen. Sokan voltunk, nem számítottam ennyi évfolyamtársra. A gondolataimból egy lány "ébresztett" fel. 
-Szia! Dorina vagyok, de csak Dori.-mosolygott rám.
-Hali. Izabella, de csak Bella.-válaszoltam neki mosolyogva.
-Ülsz velünk egy kabinban?-kérdezte, majd rámutatott a mögötte lévő 3 lányra, mielőtt válaszolhattam volna odaléptek elém.
-Helló. Hanna vagyok és nem becéznek sehogy.-mosolygott rám.
-Szia. Vivi és Vi-nek szoktak nevezni.-mondta.
-Haliii!Zsófi vagyok de csak hívj Sofinak.
-Sziasztok lányok. Én Izabella vagyok, de csak Bella és igen ülök veletek.-mosolyogtam rájuk. Kedveseknek tűntek és már van 4 ember az osztályomból akit ismerek! Jó jel! 
-Sziasztok gyerekek! Én vagyok Gaál Fruzsina, mint ahogy az igazgatónőtől kapott levélben is olvashattatok, az osztályfőnökötök. Kérlek álljatok be kettesével vagy hármasával.
Dorina maga mellé húzott és a 3 másik megismert lány pedig egymás mellé beálltak mögénk. Az osztályfőnök olvasott egy névsort, én pedig számoltam, hogy hány nevet olvasott fel. 21-et. De ebből 3-an nem jöttek. úgyhogy 18-an voltunk. 
A következő pillanatban pedig már elindultunk. Felszálltunk, de persze, hogy a fiúk mentek fel elsőnek, odatolakodtak, hogy a legjobb helyeket foglalják el maguknak. Ne tudom mi értelme. Mindegyik kabin ugyan olyan. Mindegy...Mi is felszálltunk és kiválasztottunk egy megfelelő helyet és elkezdtünk beszélgetni.