6.rész

Sziasztok. Itt lennék a következő résszel.:) Remélem tetszik. 

Augusztus 26.

Ma reggel nem jó kedvvel keltem, mert bennem volt a tudat, hogy ma (délután) megyünk haza. És aztán suli. Amivel mindennapos tanulás. NO INTERNET. Szóval ja...
Az ofő mondta, hogy ne menjünk reggel tornára, mert inkább aludjunk. "Hosszú" út áll előttünk. Így reggel 9 óráig aludtunk, aztán lementünk reggelizni(én hót fáradtan, mert este éjfél körül aludtam el), amit lent fogyasztottunk el. A fiúk megint csatlakoztak egy másik csoporthoz, úgyhogy mi a lányokkal leültünk egy külön asztalhoz. Miközben elfogyasztottuk a reggelinket mindenféléről beszélgettünk. Suli, milyen volt itt stb.
Mikor mindenki megette a kajáját visszamentünk a házunkba. Ott bepakoltunk a bőrőndbe és én leültem telózni. Felnéztem Facebookra(már kb. 1000 éve nem voltam fent), felraktam az itt készült képeket, felnéztem Instára és feltettem egy montázst az összes (itt készített) képemről.
-Lányok! Gyertek indulunk!-nyitott be az ofő, mire mindenki felöltözött és megfogta a bőrőndjét és kimentünk. Én mentem ki utoljára(mert nálam volt a kulcs)és én még visszanéztem a házunkra. Úgy hagytuk ott ahogy megláttuk először. Jó kis lakhely volt. Van róla képem is.:)
Szóval elindultunk az állomás felé. Nem volt messze(mit már az érkezésnél is említettem), úgyhogy viszonylag hamar odaértünk. Kb. ugyan úgy ültünk mint ide felé. A lányok együtt a fiúk együtt. De nem úgy telt az út, mindenki beszélt, röhögött egymással. Úgyhogy összebarátkoztunk. Szerintem.:) Most szinte egy pillanat alatt hazaértünk de a vonaton rácsörögtem apura, hogy jöjjön értem, ő nem ért rá. Ezért felhívtam Petit, ő pedig jött. Mármint azt mondta indul. Leszálltunk és egyből megláttam Petit aki (amikor meglátott) integetett. Elköszöntem a lányoktól és felé indultam.
-Szia.-köszöntem és nyomtam egy puszit az arcára.
-Szia.-köszönt vissza.-Mehetünk?
-Aha.-válaszoltam.-Ezt vinnéd?-néztem a bőröndömre. Megfogta és elindultunk az autó felé. Beültünk és elindultunk, útközben kicsit beszélgettünk és elrepült az idő. Én csak azt vettem észre, hogy már a házunk előtt vagyunk. Kiszálltunk az autóból és bementünk a házba. Ketten voltunk otthol. Sokszor van ez így. Anyának és apának mindig valami fontos dolga van ezért a munkahelyükön vannak, és mi Petivel meg itthol.
-Gyere fel a szobámba és mesélj el mindent.-zökkentett ki a gondolataimból Peti az ajánlatával,amire rábiccentettem. Elindultunk a szobája felé és bent leültünk a két babzsák fotelébe.
-Kezdheted.-mosolygott Peti.
-Szóval...-ás mindent elmeséltem neki, hogy első nap nem aludtunk semmit, mert kiszöktünk, hogy volt a szálláshoz egy kis Balaton rész, hogy voltunk Siófokon, Balatonfüreden és Tihanyban. Az utolsóra senki nem akart menni, de jó volt, a lányokat, a fiúkat. Szóval mindent.
-Értem.-mondta, mikor befejeztem.
-És itthol mi volt?-kérdeztem.
-Unalom.-válaszolta, amin nevettünk. Egy kicsit beszélgettünk még és utána én átmentem a szobámba és bekapcsoltam a gépemet és felnéztem Facebookra. A legjobb barátnőm fent volt és ráírtam, majd neki is elmeséltem mindent. Amikor befejeztem az írást akkor vettem észre, hogy van 10 jelölésem. Rámentem a kis ikonra, és megnéztem kik azok akik bejelöltek. Az osztálytársaim voltak azok.:) Mindenkit visszajelöltem.